Okoseszköz, okosépület, okos város. A harmincpluszosok hozzászoktak, a fiatalabbaknak pedig mindig természetes volt, hogy okosnak vagy intelligensnek nevezett dolgok vesznek körül minket. De mitől okosak és hogyan függnek össze ezek az életünket egyre jobban behálózó dolgok? Ha okoseszközöket használok, akkor okos az otthonom? Ha okos otthonban élek, akkor az egy okos városban van, mert feltételezhetjük, hogy egy okos város okos épületekből áll? 

cnet.com

Mitől okos egy készülék?

A 80-as években kaptam egy kulcstartót, amely fütyülésre pityegni kezdett, így hamar rátalálhattam a kulcsomra, feltéve, hogy a közelben volt. Nagyon ötletes, de nem nevezhetjük okos eszköznek, legalábbis mai értelemben nem. A fütyülős kulcstartó nagy korszakát követően, de főleg az elmúlt 15 évben rengeteg okosként árult készülék vált elérhetővé, közülük több ma már mindennapos használati tárgyunk lett. Okostelefon, okosóra, okostévé, okosház, okoshűtőszekrény, Alexa és így tovább, a lista végtelen.

Mit jelent ez az okosság? Meghatározása hasonlít az élet definiálására, vagyis sokféle megközelítés létezik, de mindig van néhány kivétel, amely kilóg a jól kiagyalt megfogalmazásból.

A legegyszerűbben azt mondhatjuk, minden készülék okos, amelyik kapcsolódik az internethez. Azonban pontosabb, ha úgy bővítjük ezt ki, hogy ma okos az az eszköz, amelyik az internethez kapcsolt (connected), adatok gyűjtését, feldolgozását vagy felhasználását végzi és bizonyos mértékig önállóan működik, automatizált. Ez az önműködés alapulhat egy megírt programon vagy mesterséges intelligencián.

Tehát amikor a higanyos hőmérőt otthon lecseréltük egy digitális időjárás “központra” amelyik egy beltéri kijelzőből és egy ablakon kilógatott érzékelőből áll, még nem léptünk be az okos eszközök világába. Ez akkor történik meg, ha ez a digitális hőmérő az interneten megosztja a begyűjtött adatokat, amiket bárhonnan elérhetünk. Továbbgondolva, ezen adatokat a ház más okos eszközei (például fűtés- vagy öntözőrendszer) felhasználják működésükhöz vagy még továbbgondolva, az adatok megosztásra kerülhetnek például egy közösségi adatgyűjtési programban, ahol nyilvános adatbázisban hozzáférhetővé válnak mondjuk egy olyan start-up vállalkozás számára, amely ezen adatbázisra támaszkodva fejleszt hobbikertészeket segítő mobil alkalmazást.

Internet-adat-önműködés, ez a három kulcsszó, ettől okos egy készülék. Az a fidget spinner, amely képes a kommunikációra és egy mobil appban gyűjti és megosztja ismerőseinkkel a forgatások számát, okos eszköznek tekinthető. Egyesek számára ez értelmetlennek tűnhet, de ha valaki ebben örömre talál és hozzátesz a közösségi életéhez, akkor miért ne?

A legszélesebb körben elfogadott és használt okos kütyünk viszont természetesen a mobiltelefonunk, amely egy multifunkciós okos eszköz.  Megtalálható benne például a legelterjedtebb okos városi funkció, a térkép. Amikor el akarunk jutni valahova és a telefonunkon megnyitjuk a térképet, akkor az nem csupán egy digitális formátumú térkép. A térkép alkalmazás kapcsolódik az internetre és valósidejű forgalmi információkat, menetrendeket figyelembe véve ajánl útvonalat, amit menet közben is optimalizál. Mindeközben a telefonunk adatszolgáltatást is nyújt helyzetünkről, mozgásunkról az internet felé a térképalkalmazás központi rendszerébe, ezzel segítve például a pontos forgalmi információk megszületését.

Azonban nem csak a kényelemről, hatékonyságról kell beszélnünk, hanem a veszélyekkel is tisztában kell lennünk. Egyrészt az internetes kapcsolódás miatt rossz szándékú hekkerek hozzáférhetnek adataikhoz, másrészt a különféle kütyük túlhasználata negatív hatást gyakorolhat az emberre.

Mint minden technológiai ugrásnál az okos eszközöknél is igen súlyos jogi és etikai, sőt társadalmi kérdések vetődnek fel, most leginkább a privát szféra védelmével kapcsolatosan, amelyek tisztázása mindig lemaradásban van a felhasználás elterjedéséhez képest.

Elmenekülhet-e például a nem kívánt hatások és veszélyek elől az, aki inkább lemond az előnyökről? Ha az előnyöktől talán meg is tudunk szabadulni, de az adatainkkal történő hozzájárulásunktól már szinte lehetetlen. Az okos eszközök előnyeiről lemondhatunk, ha nem használunk internetet, mobilhálózatot, de amint kilépünk a lakásunkból, már nehezebb dolgunk van, mert a térfigyelő rendszerek, a bankkártyahasználatunk, az ügyeink intézése által rengeteg adattal tápláljuk, még ha anonim módon is a különféle állami és vállalati adatbázisokat. Röviden: kiszállni nem tudunk, az előnyök óriási lehetőséget, a szabályozás pedig óriási felelősséget jelent.

Mitől okos egy épület?

gstylemag.com

Amíg az eszközöknél eldönthető, hogy okos vagy sem, összetettebb a helyzet, amikor egy épületről beszélünk, amiben egy sor készülék üzemel. Itt az okosságnak fokozatai vannak.

Az okos épületben a különféle okos rendszerek – világítási, fűtési, redőny, biztonsági, audió, lift, napelem - és egyéb okos eszközök - mosógép, sütő, hűtő, kaputelefon – egymással összehangolt rendszert alkotnak. Működésük célja a lehető legoptimálisabb energiagazdálkodás(termelés, tárolás és fogyasztás), kényelem és biztonság megvalósítása. A hagyományos épületekben is többnyire megtalálhatóak ezek a funkciók és rendszerek, de egymástól elkülönülve, kevés automatizmussal, részletes energiafogyasztás figyelése és távoli beavatkozás lehetősége nélkül.

Ma már szinte minden épülő kereskedelmi és ipari épület okosnak tekinthető. Annál okosabb egy épület, minél magasabb fokú az alrendszerek integráltsága, vagyis minél kevésbé beszélünk egymástól függetlenül működő alrendszerekről.

Lakóépületeknél elsősorban a kényelemi funkciókra van igény. Környezeti körülményeket figyelő, automatikus fűtés és világítás mindenek előtt. Azután több helységes audió rendszer vagy, hogy a hűtőszekrény magától megrendeli a kifogyóban lévő élelmiszert. Mindezek felügyelhetők és irányíthatók a telefonunkról.

Irodaépületeknél fókuszban a hatékony energiafelhasználás van. Ha például egy automatikus redőny rendszer az aktuális meteorológiai adatok és a nap beesési szögéhez igazítja a redőnyök állását, akkor ezzel jelentősen hatékonyabbá teszi a fűtési, illetve nyáron a hűtési rendszer működését. Vagy a fűtés automatikusan leáll, ha az érzékelők az ablak kinyitását jelzik.

Ipari létesítményekben kiemelt helyen van a biztonság. Például egy gyártócsarnok levegőminőségét figyelő érzékelők adatai alapján automatikusan működő szellőzőrendszer védi a dolgozók egészségét és az erre érzékeny gépek épségét. Vagy a meghibásodás miatti gyártásleállások lerövidítését teszi lehetővé a távoli számítógépen keresztül történő hibajavítás. Vagy a gyártást figyelő kamerák, amelyek elemzik a rögzített képet, automatikusan kikapcsolnak gépeket és riasztást küldenek, ha tüzet észlelnek.

Egy egyszerű példa az okosépület működésére, az otthoni fürdőszoba világítás kapcsolása.

Alapesetben a jól bevált módszer, a fali kapcsoló áll rendelkezésünkre. Az elektromosság bevezetése a házakba 150 éve óriási újítás volt, igazi ‘smart’ megoldás, amit először csak a tehetősebbek engedhettek meg maguknak, hogy aztán később minden lakás megszokott tartozéka legyen. Ma ez nem okos megoldás, ez egyértelmű.

A közelmúltban megjelentek olyan kiegészítők, amelyek kényelmesebbé tették a hagyományos fali kapcsolást. Ilyen például a mozgásérzékelős kapcsoló, amely magától felkapcsolja a fürdőszoba világítását, amint belépünk, sőt lekapcsolja azt, ha már elhagytuk a helységet. Kényelmes és takarékos, de még nem igazán okos. Habár automatizált működésről beszélhetünk, nincsenek adatok, se internetes kapcsolat, csak “sziget üzem”. Másik példa a hangvezérlés, amikor vezényszavunkra történik a világítás kapcsolása. Ez sem tekinthető okos megoldásnak, még akkor sem, ha a hangvezérlést Alexa vagy a Google asszisztensünk segítségével végezzük. A kezünk helyett a hangunkat használjuk, ami jól jöhet, amikor szükségünk van a világításra és a kezünk tele van például a szennyeskosárral, de hiányzik az önálló működésképessége.

Okos a fürdőszoba világításunk viszont, ha az a ház teljes világítási rendszerével összhangban automatikusan működik, érzékelőkkel figyelve a jelenlétet, a természetes megvilágítás mértékét és adott esetben a kiválasztott megvilágítási képet, ami más egy romantikus esti program vagy az eldugult WC javítása esetén, vagy amikor nyaralás idején jelenlétet szimulálunk a lakásban. Ezen felül interneten keresztül bárhonnan elérhető és kapcsolható a világítás, állapota, energiafogyasztása követhető. A példában a távoli elérésnek az lehet a szerepe, hogy távollétünkkor riasztást kapunk a fürdőszobai lámpa felkapcsolásáról, amely betörésre utalhat.

Mitől okos egy város?

resultsforrealtors.com

A készülékekhez képest az épület, az épületekhez képest pedig a város egy nagyságrenddel összetettebb rendszer.

Az okos város a városok evolúciójának a következő szakasza, amikor az okos technológiák és az adatok segítik a városlakókat és a városvezetést a város üzemeltetésében, fejlesztésében, élhetőbbé tételében. Az okos városhoz nem feltétel, hogy minden városlakó rendelkezzen személyes okos eszközzel és az sem, hogy az épületek okosak legyenek. A hangsúly a technológiák tudatos, városlakók érdekében történő alkalmazásán, illetve a város egy egységes szuperrendszerként való megközelítésén van.

A poszt címében feltett kérdésre a válasz az, hogy habár használunk rajta okosvárosi funkciókat, attól még nem okos a város, hogy mindenkinek van okostelefonja. De egy jó kiindulópont, hogy tudatos stratégiával, jól menedzselt beruházásokkal fokozatosan azzá váljon. Ezekről lesz szó a következőkben.